Első lóversenytér

Széchenyi István lótenyésztésre és versenyeztetésre irányuló törekvései 1826-ra  váltak gyakorlattá. Wesselényi Miklós báróval és Heinrich János kapitánnyal (a létesítmény későbbi gazdájával)  „az Üllői út és  Soroksári út között lévő Pesti gyepen” bérbe vettek a várostól egy 230 holdas legelőt, lóversenytér céljára. A terület  a  már beépült Ferencvárostól  több kilométerre eső legelők között,  az akkor már létező nyomvonalú Gyáli út és Gubacsi határ (jelenleg Gyáli és Illatos út) szögletébe esett.

A kopár homokbuckák helyén évről évre kellemesebb környezet várta a nézőket. Heinrich kapitány - évtizedekig a létesítmény tényleges gazdája - vezetésével kiépült a fából ácsolt lelátókkal,  árkokkal és korlátokkal körbehatárolt lóversenytér, a "pesti gyep". A futóhomokot főleg eperfákkal kötötték meg, sőt faiskolát is létesítettek a helyszínen. A pályakör gyepét gondosan karbantartották, a nézők tájékozódását pedig szabályos távközökben leásott oszlopok és zászlók segítették.

Az első versenyre 1827. június 6-án délelőtt – a nagy távolság ellenére – nagyszámú közönség előtt került sor, majd évenként ismétlődött.