Pesti régi Városháza

Ma már nem látható.

A török uralom után, a plébániatemplom mögött, meglévő épületek összevonásával és átépítésével, torony építésével hozták létre 1702-1710 között a pesti Városházát. A kép az 1700-as évek második felében lévő állapotát mutatja.

Átépítésére, és kétemeletessé bővítésére Hild József tervei alapján került sor 1842-ben. Ugyancsak Hild tervei szerint épült rá a harmadik emelet 1863-ban (ezt mutatja az 1890-es kép, ahol balra a Váci utca húzódik, a belé torkoló Kígyó utcával).

Tanulságos az 1860-as években a Duna felől készített fotó, amelyen a plébániatemplomtól balra a régi piarista rendház, a templom mögött a Városháza látható. (A templomtól balra látható épület helyén zajlik most az Erzsébet hídon a forgalom.)

Az Eskü-téri híd (Erzsébet híd)  építésének terve, a híd pesti hídfőjének kialakítása tette szükségessé lebontását. A  Közmunkatanács erre vonatkozó határozatát ugyan a Székesfőváros akadályozni próbálta, de Széll Kálmán miniszterelnök  1900-ban elrendelte a bontást.  (Bontás közbeni kép a mellékletben.)

Helyén épült fel (a mellékletben a Belvárosi Plébániatemplom mögött) a bontásoknak szintén áldozatul esett korábbi kegyesrendi (piarista)  rendház új épülete, amely  1950-től az ELTE Bölcsészettudományi Karának adott  helyet (nagytermében működött a nevezetes Egyetemi Színpad), majd visszakapta az egyház, és 2001-től a Sapientia Hittudományi Főiskola  használja.